Mitől lesz nagy élmény a kéktúra?
Tájak és tudnivalók, mielőtt nekivágnánk először – vagy sokadszor. Kéktúra füzetről. Kéktúra táplálkozási tanácsok. Kéktúra szakaszai.
A nyolcvanas években egy nemzedék nőtt fel a Másfélmillió lépés Magyarországon című, 1979-es sorozaton, amelyben a legendás Rockenbauer Pál az Országos Kéktúra vonalán vezetett végig, a kor neves operatőreivel, Sinkó László hangjával. Ma e nemzedék gyermekei is lelkesen kéktúráznak már, neves médiumok járnak Rockenbauer Pálék nyomában, Európa első hosszú távú turistaútja nemzetközi hírnévnek örvend.
A kéktúrafüzet és a pecsét viszont maradt: 1961 óta tartja nyilván és jutalmazza a természetjáró-szövetség mindazokat, akik megteszik a nyugati és az északkeleti határunk közötti 1100 kilométert a Dunántúli- és az Északi-középhegységben.
A Kőszegi-hegység csúcsát jelentő Írottkő és a Zemplénbeli Hollóháza közötti túravonal egyben és szakaszonként is végigjárható, sem időkorlát, sem irány nincs megszabva. Útközben a Balaton-felvidék legszebb tájai várnak ránk a kéktúra egyik csúcsélményeként, továbbá a Bakony, a Vértes és a Gerecse mesés erdei, a Budai-hegyek és a Pilis völgyei, zugai, a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és a Zemplén komolyabb kaptatói, csodálatos panorámái – közben olyan pihentető tájakkal, mint az Aggteleki-karszt vagy a Cserehát. A helyesen megválasztott öltözéknek – aláöltözékkel, csősállal – ma már nagy irodalma van, akárcsak a célszerű hátizsákméretnek és túrafelszerelésnek, benne a túrabottal és a feltöltött telefonnal. A vérbeli kéktúrázó visz magával zsebkést, ez alap a konyhafelszereléséhez, és felkészül a megfelelő éjszakai szállásra is. A hálózsák turistaszállással vagy sátorral, derékaljjal is párosítható természetesen.
Emellett jó, ha tudjuk, mi az a liofilizálás, mitől ütős egy szendvics és egyáltalán, hogyan válik tudatossá és értelmessé a táplálkozásunk.
Kép: Szilvási Péter