Túratippek a Grossglockner alpesi panorámaút mentén
Hidegben, melegben vár a HEGY!
Mindig lelkesedéssel vegyes borzongással tölt el bennünket, amikor a Grossglocknerhez érkezünk, ezúttal ez utóbbira minden okunk meg is volt: 5 fokban és szűnni nem akaró esőben vágtunk neki a Grossglockner Strasse alpesi panorámaútnak, fehér ködbe burkolózó hegyek hósipkái között. Az ítéletidő pont aznap csapott le a hegyre, esélyt sem adva arra, hogy megtapasztalhassuk a magashegység kellemes és jó oldalát.
Csajok a csúcson, vagy legalábbis igen közel hozzá ;)
Az időjárás előrejelzés extrém esőt mondott erre a 2 napra. A reggel még biztatóan kezdődött egy kis napsütéssel a völgyben, majd kellemetlen szemerkélő esőbe csapott át. Ez a hegyen felfelé haladva az úton széles vízátfolyásokba, függönyszerű záporesőbe, sőt a nap csúcspontjaként jégesőbe torkollott. A magashegyi panorámaút egyébként - amikor látni is lehet valamit - 48 kilométerével, szenzációs kilátással számos háromezresre, valamint 2500 m magasságot is elérve, minden kétséget kizáróan Ausztria magashegyi útjainak királynője.
Természetesen a legfőbb látnivaló, maga a Grossglockner (3798m), amely több, mint 60 éve mágnesként vonzza a hegymászókat, valamint az alatta húzódó Pasterze-gleccser, amely a Kaiser-Franz-Josefs-Höhe közeléből figyelhető meg a leginkább. A mai alpinisták a 18. századi felfedezők nyomdokain járnak, akik akkoriban kezdetleges felszereléssel, csekély tapasztalattal, azonban bátorsággal és kíváncsisággal felvértezve vágtak neki a hegyeknek.
Azt be kell vallanunk, hogy ez a nap nem volt a legalkalmasabb arra, hogy új túraösvényeket fedezzünk fel, máskülönben nem lett volna túl nehéz, hiszen a legtöbb út vagy keresztezi a Grossglockner Strasset, vagy éppen a panorámaút melletti parkolókból indul.
De miért is olyan különleges és közkedvelt a Grossglockner Straße?
Hogy ezt megtudjuk, meglehetősen sokat kell visszamennünk az időben, egészen pontosan 3500 évet... Ugyanis kelta és római kori leletek bizonyítják, hogy ezt az útvonalat észak és dél között kereskedelmi célzattal már az ókorban is járták. Az út természetesen nagyon veszélyes volt, az emberek a sikeres üzletkötés reményében mégis kockáztatták életüket. Az útvonalat mindezek ellenére még sokáig használták, majd később egyszerűbb és kevésbé kockázatos alternatívák után kezdtek kutatni. A kelta és római kereskedő karavánok útvonalairól megemlékezve ma is bejárható túraösvények tanúskodnak a hegyen.
A magashegyi út hivatalos kiépítésére egészen 1930. augusztus 30-ig kellett várni, amikor is a legelső kapavágást - konkrétan robbantást - megejtették az út építésének érdekében. Az új magashegyi út a déli és északi területeket volt hivatott összekötni egymással Karintia és Salzburg tartományok között, építésén legalább 4000 ember dolgozott az alatt az 5 év alatt, míg végül 1935-ben elkészült - azért ilyen sokára, mert a haladást pénzügyi nehézségek hátráltatták -.
48 km, 36 kanyar, évi 900 000 látogató
A tartományok közötti összeköttetést biztosító útvonal építésével az I. Világháború után többek között munkahelyteremtés volt a cél, és átadását követően gazdasági fellendülést vártak tőle. Végül az utat nem az áruforgalom, hanem a turizmus vitte sikerre, hiszen a magasan fekvő alpesi vidék ezennel mindenki számára elérhetővé vált. A gazdasági fellendülés éveiben a motorizáció egyre fejlődött és a gazdagok immár saját autót is megengedhettek maguknak, melyekkel aztán a hegyvidék meghódítására indultak. Ebből kiindulva nem véletlen az sem, hogy az utat megnyitása után közvetlenül 1 nappal egy autóversennyel avatták fel.
A Fusch-Ferleiten és Heiligenblut között átívelő 48 km hosszú- és 36 kanyart magában foglaló útvonalat a megnövekedett forgalom biztonsága érdekében, az évek folyamán egyre jobban kiszélesítették és kiépítették: ma már parkolók, fogadók, szálláshelyek, modern létesítmények és változatos túraútvonalak támogatják az egyedülálló élmény megvalósulását az Alpok szívében, a mintegy évi 900 000 látogató számára.
A Grossglockner Hochalpenstrassét népszerűsége következtében mára már Ausztria 3 fő látnivalója között tartják számon.
Útdíjak a Hochalpenstrassén:
- Autós napidíj: 36 Euró
- Motoros napidíj: 26 Euró
- Autós havidíj: 56 Euró
- Motoros havidíj: 45 Euró
Az útdíjakat a helyszínen vagy előre online is meg lehet vásárolni.
A legszebb túraútvonalak és hegyi túrák a Grossglockner körül
Mi magunk már számos alkalommal jártunk ezen a vidéken és rögzítettünk túraútvonalakat egészen a könnyűtől, és családitól kezdve, a közepesen át a nehézig. Van köztük szurdoktúra, körtúra, vízeséstúra, csúcstúra és 7 napos magashegyi túra is, melyeket leírással, fotókkal és letölthető GPS-trackkel találhattok meg nálunk.
TÖLTSD LE A GROSSGLOCKNER TÚRÁKAT ITT!
Családi kirándulástippek, túraútvonalak
Mialatt kiindulópontunktól a Kaiser-Franz-Josefs-Höhéhez érünk, négy éghajlati zónán haladunk át. A különböző magassági szinteken változatos állat- és növényvilággal ismerkedhetünk meg, melyek izgalmassá teszik a hegyen töltött időt és kirándulásainkat. A gyerekek legfőbb kedvencei a mormoták, amikre a Kaiser-Franz-Josefs-Höhe közelében táblák is felhívják a figyelmünket. A kilátópont a nevét Ferenc-József császárról kapta, aki feleségével, Sisivel 1856-ban látogatott Karintiába. A hegyek iránt lelkesedő császár Heiligenblutból a Pasterze-gleccser aljáig túrázott fel, hogy megcsodálja Ausztria legmagasabb hegyét.
A Kaiser-Franz-Josefs-Höhéhez ma már autóval könnyen és gyorsan feljuthatunk, ahonnan számos túraútvonal indul, többek között családi túrák is szerepelnek a palettán, nem feltétlenül kell egyből komoly hegymászással kezdeni. Ezen kívül természetesen az egész Glockner-csoport területéről is válogathattok, érdemes belőlük mazsolázni!
Könnyű és családi túrák, amiket már mi is végigjártunk:
- Túra a Gössnitzfall vízeséshez
- Ragga szurdoktúra
- Panoráma-túra Glocknerblick-Asten
- A víz csodája túra a Jungfernsprung vízeséshez.. és még sok más!
Forrás: Házi Bernadett/Mozgásvilág.hu