A Pilis legszebb túrái

Pilisi túra válogatás
 

A Pilis-hegység a Budapesten és környékén élők legkedveltebb kirándulós célpontja, hiszen bármely része jól megközelíthető akár személygépkocsival, akár tömegközlekedéssel, területén pedig az összes kültéri – trendi nevén „outdoor” – sportág művelhető. Ennek a tájegységnek a legszebb helyeit bejáró túrákat szeretném bemutatni, hisz a népszerűsége ellenére bizonyára sokan vannak akik még nem jártak a Pilisben. Illetve saját tapasztalatból tudom, hogy sok-sok év Pilis járás után is akadnak olyan helyek, amiket még csak most fedezek fel vagy már annyira rég jártam arra, hogy a feledés homálya fedi őket.

Mindenekelőtt szeretnék eloszlatni egy széles körben elterjedt tévhitet! A Pilis hegység nem ér el a Duna-kanyarig! A Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak vonalától északra már a Visegrádi-hegység van, amely geológiailag az Északi-Középhegységhez tartozik kialakulását tekintve, még akkor is, ha a Duna elválasztja tőle. Ugyanis a Pilis hegység mészkő, a Visegrádi-hegység pedig vulkáni kőzet. Azért most legyünk megengedőek, és nézzük ezt a területet átfogóan.

A hegység egy nem túl magas röghegység, legmagasabb pontja a Pilis-tető, amely 756 méter. Ennek ellenére sok helyen előfordulnak meredekebb hegyoldalak, és egészen szűk szurdok szerű völgyek. Ilyen – az egész országban egyedülálló – létrás-korlátos Rám-szakadék, amely a 11 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység hatására – andezit sziklák között – jött létre az eróziós folyamatok által. 2006-ban az erdészet felújította az áthaladást segítő eszközöket, kapaszkodó korlátok és létrák váltották fel a régi láncokat. Így egy kicsit veszített a kaland jellegéből az útvonal, viszont így biztonságosabbá vált és sokkal szélesebb körben látogatható. A szakadék népszerű kirándulóhely, ezért hétvégén csak lentről felfelé szabad benne haladni a torlódást és sorban állást elkerülendő. Dömösről érdemes felfelé haladni és a felső végéről a Lukács-árkon vissza lehet térni, vagy számtalan más környékbeli helyet is fel lehet keresni.

Nem érdemes azonban leragadni ennél az egyetlen szakadéknál, hiszen van még néhány hasonló kaliberű, ilyenek például a Dobogókőtől délre található Dera-szurdok, valamint a Holdvilág-árok. Ezt a két csodás völgyet akár egyszerre is be lehet járni, még akár egy körtúrára is felfűzhetőek, vagy külön is bejárhatóak. A Holdvilág-árok a Nagy-Csikóvár oldalában kapaszkodik fel, és hasonlóan a Rám-szakadékhoz, óriási sziklák kísérik utunkat, igaz itt csak egy helyen van egy nagy létra, amit meg lehet mászni, de ez a szakasz akár ki is kerülhető. A szurdok közepe táján található a Weislich-barlang, amely el van kerítve. Korábbi kutatások során azt feltételezték, hogy az Árpád-vezér sírhelye, de semmilyen erre utaló bizonyítékot nem találtak, annak ellenére, hogy az üreg nem természetes, az egész emberi eredetű, kézzel kivésett barlang. A Dera-szurdok Pilisszentkereszttől keletre a Dera-patak völgyében található. Ez a legkönnyebben járható szurdokvölgy, a patakon több helyen fahidak vezetnek át, és kényelmes turistaút vezet rajta végig a kis csobogó vízesések között. Neve szerb eredetű, jelentése repedés, hasadék. Maga a patak a Pilis leghosszabb patakja, Szentendrénél torkollik a Dunába. A szurdokvölgyet a patak vize vájta ki, geológiailag rengeteg értéket képvisel.

Ha feljebb emelkedünk a völgyekből és a szurdokokból, akkor szép kilátópontok is vannak a hegységben. A már korábban említett legmagasabb csúcson, a Pilis-tetőn a Boldog Özséb kilátó várja pazar panorámával a túrázókat. Maga a hegy elnyújtott alakú vonulat, így több irányból is megközelíthető. Pilisszántó, vagy Pilisszentkereszt felől a zöld jelzésen meredek, szerpentines úton juthatunk fel, ez a legrövidebb. Északról és nyugatról pedig akár aszfaltozott is úton feljuthatunk (persze nem autóval), amely az egykoron a csúcs mellett működött légvédelmi támaszponthoz vezetett.

Egy kicsit arrébb a Pilis, akarom mondani a Visegrádi-hegység szívében található a Dobogókő, amelyről bátran kijelenthetjük, hogy a magyarországi gyalogos bakancsos turizmus bölcsője. Az 1891-ben megalakult Magyar Turista Egyesület itt avatta fel az ország első turista házát 1898-ban. A rövidesen mellé épülő kőépület ma is üzemel, az alapítójáról elnevezett báró Eötvös Lóránd turistaházként. A ház közelében lévő kilátópontról káprázatos kilátás nyílik a Duna felé.

Következzen egy napjainkban igen népszerű kilátópont, és ez a Prédikálószék. Legendásan látványos kilátópont, innen egészben belátható a teljes Dunakanyar patkója. Ez a hely már nagyon régóta sok ember kedvenc helye, de a 2016-ban ide épített kilátó még tovább növelte vonzerejét. Ugye neked is van már innen Dunakanyar fotód? Ha nem, akkor biztosan láttál már innen készített képeket, például ahogyan a felhők ráfekszenek a Duna kanyarulatára.
 

A Prédikálószékhez kapcsolódva pedig nézzünk meg még két kalandos túraösvényt. Ha Dömösről akarsz felmászni, akkor kipróbálhatod magad egy meredek sziklatarajon, ez a Vadálló-kövek vonala. A Rám-szakadékhoz hasonlóan vulkáni eredetű, andezit kőzetből álló sziklacsoport egészen magashegyi hangulatot kölcsönöz a tájnak. Korábban sziklamászó iskola is működött itt.

A másik közelben lévő ösvény pedig a Spartacus ösvény, amely a Csúcs-hegy oldalában a Lepence-patak völgye fölött halad a meredek hegyoldalon. Vízszintesen követi a hegyoldalt, de az egy embernyi szélességű ösvény a meredek lejtőn akár a tériszonyt is előcsalhatja az arra érzékenyekből. Ez az ösvény egy vadászati útvonal volt, és csak nem rég festettek rá turista jelzést és adták át a nyilvánosságnak. Ezzel az ösvénnyel pedig már egészen közel kerültünk Visegrádhoz, ahol a Fellegvár mellett még egy szép kilátópontot találunk, a Nagy-Villámot. Ennek a hegynek a környéke alaposan ráépült a külföldi turizmusra és idegenforgalomra, bármerről mászunk fel rá, mindenfelé parkerdők és sétányokat találunk, így ez akár egy délutáni kikapcsolódás is lehet egy laza sétával, de becsatolhatjuk egy nagyobb túrába is.

Minden helyet ismersz már a fentiek közül? Ha nem, keresd a túraleírások között a hiányzót, garantáltan tetszeni fog. Ha pedig ismered már mindegyiket, akkor járd végig őket különböző évszakokban, hiszen mindig más és más arcát láthatod a Pilisnek.

Fotó: Nagy Zsolt (Kimura)